udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
36
találat
lapozás: 1-30 | 31-36
Névmutató:
Uioreanu, Horea
2009. január 9.
Kolozs megye nemzeti liberális párti polgármestereivel egyeztetve úgy döntöttünk, a határidő törvénytelen volta miatt nem fogjuk visszafizetni a tavalyi évre kiutalt, de fel nem használt pénzeket – jelentette be Horea Uioreanu, a PNL képviselője. A december 30-án elfogadott, de csak néhány napja ismertté vált kormányrendeletet szerint a helyi önkormányzatoknak vissza kell fizetniük a 2008-as évről megmaradt összegeket. Uioreanu elmondta: a pénzeket a települések a különböző problémák megoldására kapták, az elkezdett munkákat legtöbb esetben ezután fejezik be, következésképpen csak az elkövetkező időszakban kell kifizetniük az önkormányzatoknak azok ellenértékét. Szerinte kizárólag Gheorghe Pogea pénzügyminiszter és Emil Boc kormányfő vonható felelősségre a kormányrendelet miatt. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Szabadságnak elmondta: eddig mindig az volt a szokás, hogy ilyen esetekben az adott összeg átkerült a következő évi költségvetésbe. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sem ért egyet a rendelettel. /Ferencz Zsolt: Nem fizetik vissza a kiutalt pénzeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./2010. március 12.
Kifogásolják Markó magyar leveleit
Markó Béla kormányfőhelyettes lemondását követeli a Konzervatív Párt amiatt, hogy a politikus a miniszterelnöki hivatal fejlécével ellátott, magyar nyelvű meghívót küldött erdélyi magyar iskolaigazgatóknak és helyetteseiknek az egy héttel ezelőtti marosvásárhelyi találkozóra.
Az ellenzéki szociáldemokratákkal pártszövetséget alkotó PC - amely szerint a gesztus „aláássa az alkotmányos rendet” - onnan értesült a történtekről, hogy Florin Oproiescu, a marosvásárhelyi Aurel Perşu Iskolacsoport igazgatója, a szélsőségesen nacionalista Vatra Românească Egyesület elnöke bepanaszolta Markót Emil Boc kormányfőnél, a levél ugyanis ebbe a tanintézetbe is eljutott. Eközben Horea Uioreanu liberális honatya azért támadta az RMDSZ-t, mert kezdeményezésére a magyar nemzeti ünnep alkalmából a képviselők és szenátorok parlamenti szabadnapot kaptak március 15-ére, és választókerületükben tevékenykedhetnek.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. május 7.
Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt
Kelemen Hunor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke elmondta: kizárt, hogy az RMDSZ honatyái aláírjanak vagy megszavazzanak egy esetleges, PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt.
„Uioreanu képviselő úr álmodik” – szögezte le az RMDSZ-es képviselő.
Mint mondta, fel sem tevődik, hogy a szövetség honatyái aláírjanak vagy megszavazzanak egy bizalmatlansági indítványt, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Uioreanu kijelentése közönséges manipuláció.
„Fel sem vetődött, és fel sem vetődik a kérdés, hogy az RMDSZ aláírjon vagy megszavazzon egy bizalmatlansági indítványt. Ez csupán kísérlet, hogy feszültséget keltsenek a koalícióban. Uioreanu urat komoly emberként ismertem” – magyarázta Kelemen Hunor.
Horea Uioreanu liberális képviselő csütörtökön azt mondta: az RMDSZ egyes honatyái készek aláírni a Boc-kormány ellen a liberálisok által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, mert a szövetség „szép kihátrálásra készül a kormányból”.
Sajtótájékoztatóján Uioreanu elmondta: a PNL még ebben a hónapban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, számítanak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és más alakulatokból származó honatyák aláírásaira is.
„Tárgyalunk a bizalmatlansági indítványról, amelyet még ebben a hónapban benyújtunk, a PNL a kezdeményező, de aláírják PSD-s és más pártból származó honatyák is. A parlamentben vannak olyan hírek, miszerint az RMDSZ szép kihátrálásra készül a kormányból, így megeshet, hogy az indítvány benyújtása esetén az RMDSZ-es kollégáink voksaira is számíthatunk” – mondta Uioreanu.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2010. július 23.
Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)2011. június 2.
Horea Uioreanu Kolozs megyei PNL-képviselõ a Iorga-tábláról, a történelmi hûségrõl
Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak tekinti Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselõje, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kolozsvári Mátyás-szoborról. A Krónikának adott interjúban a kolozsvári honatya arról is szót ejt, mit értett azon, hogy a Fadrusz-alkotáson nyílvesszõt kell elhelyezni a magyar király ülepébe.
Annak kapcsán, hogy a magyar Külügyminisztérium a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett, Nicolae Iorga-idézettel ellátott tábla eltávolítását kérte, ?n azt szorgalmazta: Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszõvel kellene ábrázolni a Fadrusz-alkotáson. Nem gondolja, hogy ez sértés a magyar királyra, akit történetesen Iorga is román származásúnak tartott?
- ?n azt nyilatkoztam, hogy két feltétellel mondanánk le a Iorga-tábláról. Az egyik, hogy távolítsák el Moldva zászlaját a magyar király lovának lábai elõl, mivel Corvin Mátyás nem gyõzte le ªtefan cel Mare fejedelmet, hanem éppen fordítva történt. A másik feltétel pedig, hogy ábrázolni kell a moldvabányai csata valósághû jelenetét, amikor is a magyar uralkodót az ülepén is megsebesítették egy nyílvesszõvel, miközben menekült. Errõl beszélnek a korabeli krónikások. Tehát ha ez a két feltétel teljesül, el lehet távolítani a feliratot.
- Nem jelentene veszélyes precedenst beavatkozni mûvészi alkotásokba teljesen ellentétes módon azzal, ahogyan a szobrász, a festõ megalkotta azokat?
- Dehogy. Az a legveszélyesebb precedens, hogy a magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe.
- De hát a magyar állam is hozzájárult a szoborcsoport restaurálásához.
- Az más kérdés, hogy a magyar állam részt kívánt vállalni a finanszírozásban. Az viszont a belügyekbe való beavatkozásnak számít, ha Magyarország diktálni próbál a tekintetben, milyen legyen a város arculata, a központja, mit helyezzünk el a szobor elé, és mit ne. De visszatérve a nyílvesszõvel kapcsolatos nyilatkozatomra: mindezt képletesen értettem (este o parabolã - szerk. megj.), nem kell feltétlenül konkrétan érteni.
- Ennek ellenére sértõ a magyarokra. De ha már a történelmi hûséget szeretné visszaadni a mûemlékeken, ön szerint vajon miért nem ábrázolták Mihai Viteazul kolozsvári szobrát fej nélkül? Elvégre 1601-ben a fejedelmet lefejezték Aranyosgyéresnél.
- Na jó, ha nem akarja megérteni az én nyilatkozatom átvitt értelmét, az az ön baja. Sajnálom, hogy bronztáblákról polemizálunk, miközben Romániának és Kolozsvárnak is vannak sokkal fontosabb gondjai.
- De hát ön tartotta fontosnak, hogy véleményt mondjon a Iorga-tábláról, amelyet a mûemlék alkotóelemének tart, ezért eltávolítását ellenzi. Holott az 1902-ben leleplezett szoborcsoporton eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt. Miért nem kerülhet vissza például a király neve magyarul?
- Ezt a problémát a kolozsvári önkormányzatnak kellene felvetnie, nem nekem, én nem képviselem sem a polgármesteri hivatalt, sem a tanácsot. ?k döntöttek úgy, hogy más formában, a szobor elé helyezik el az eredetileg 1932-ben felkerült táblát. Amúgy pedig a restaurálás után felkerült egy magyar nyelvû tájékoztató szöveg is a szobor mellé. Valóban, eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt az alkotáson, aztán az elsõ világháború után a Matei Corvin, a negyvenes évek végén pedig a Mathias Rex elnevezés került fel. ?s én ezt nagyon helyesnek tartom, elvégre Mátyás idejében a latin volt a hivatalos nyelv a közigazgatásban.
- Csakhogy a Iorga-idézet Gheorghe Funar idején és most is törvénytelenül került a szoborra.
- Ezt ugyancsak a helyi önkormányzattól kell megkérdeznie, hogy milyen alapon helyezték el. Gyanítom, hogy megvolt rá a törvényes alapjuk, másképpen nem tették volna ki. Viszont ha mégis törvénytelenül történt, a polgármesteri hivatalt kell elmarasztalni, nem engem.
- Felvetette Moldva zászlajának eltávolítását is. Holott a lobogó azt ábrázolja, hogy a moldvabányai csata után ªtefan cel Mare mégis behódolt Mátyásnak, Moldva pedig Magyarország vazallusa lett.
- Még egyszer mondom, a nyílveszszõre és a zászlóra vonatkozó kijelentésemet átvitt értelemben kell érteni, ne tereljük más irányba a szót. Nyugodjon meg, régen eltûnt volna az a zászló onnan, ha a történelem során másként történt volna. Tisztában vagyok azzal, amit ön mond, hogy valóban úgy történt.
- Pártjával együtt miért háborodott fel azon, hogy a Székelyföld irodát nyitott Brüsszelben, ahol számos más romániai régió, megye - többek között Kolozs - is rendelkezik már kirendeltséggel?
- Mert a Székelyföld nem létezik közigazgatási egységként Romániában.
- ?s a Mócvidék vagy Olténia létezik történelmi-földrajzi-kulturális régióként?
- Hivatalos közigazgatási entitásként nem létezik sem Mócföld, sem Avasvidék, egyik sem képviselteti magát hivatalosan ebben a formában. ?ppen ezért kérette be a román külügyminisztérium a magyar nagykövetet, és követelte, hogy az iroda megnyitásán ne vegyen részt egyetlen magyarországi hivatalosság sem.
- Ehhez képest részt vett az eseményen egy Kovászna megyei liberális tanácsos is.
- Nem áll módomban kommentálni egy megyei tanácsos részvételét. Ha jól értettem, az illetõ képviselõ gesztusát megvitatja a PNL területi szervezete. (Továbbra sincs egyezség a Iorga-tábláról. Egyelõre nem egyezett meg a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolításáról az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezete. Máté András, a szövetség megyei vezetõje a Krónikának elmondta: tegnapi megbeszélésükön abban maradtak Daniel Buda megyei PDL-elnökkel, hogy a héten folytatják a tárgyalást. Buda korábban azért kérte a megbeszélés elhalasztását, mert elõbb beszélni akart Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel. Mint arról beszámoltunk: a koalíciós egyezmény értelmében, amennyiben az RMDSZ és a PDL helyi képviselõinek nem sikerül megegyezniük, az ügyben a két politikai alakulat csúcsvezetése hoz döntést. Eközben Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára a Mátyás-szoborcsoport kapcsán tegnap úgy nyilatkozott: történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megõrzése mellett. A fideszes politikus tegnap Budapesten megbeszélést folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is sikertörténet volt, és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minõségû magyar-román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövõben is. Elmondta, egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, ezt százéves idõtávban is nyugodtan állíthatjuk. Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetõk a felmerülõ viták és nézetkülönbségek, élõ kapcsolatrendszerrõl van szó tette hozzá.)
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2011. június 9.
Toró: a Demokrácia Központok a magyar kormány nemzetpolitikai partnerei
A 2005 óta készülõ, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetrõl, a Demokráciaközpontok mûködésérõl megjelent újságcikkekrõl, valamint a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatos legújabb fejleményekrõl számolt be, illetve fejtette ki álláspontját június 8-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs.
Javítani kell a kisebbségi törvénytervezetet
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetérõl Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása rendkívül fontos, mert megnyugtatóan rendezheti a többség-kisebbség viszonyt. ?gy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de a jelek szerint erre nincs tényleges politikai akarat - mondta, majd felvázolta a készülõ jogszabály néhány hiányosságát. Ezek közé sorolta, hogy a törvénytervezet nem fogalmazza meg tisztán a kulturális autonómiát, nem jeleníti meg egyértelmûen a kollektív jogokat, nem rendelkezik a kisebbségi önkormányzatok állami finanszírozásáról, ugyanakkor komoly akadályokat gördít újabb kisebbségi szervezetek létrehozása elé.
Toró T. Tibor elmondta: évekkel ezelõtt az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjaként benyújtotta a törvénytervezettel kapcsolatos módosító javaslatait, amelyeket nem veszik figyelembe. Hozzátette: mivel nagyon komoly közösségi érdekrõl van szó, a törvénytervezet ügyében levelet intéztek Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz, arra kérve õt: tegyék félre a politikai nézeteltéréseket, és egyeztessenek. Ilyen horderejû kérdésekben nem lehet kamarilla-egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez elõbb-utóbb megbosszulja magát. Ha egy tízes skálán osztályoznánk a törvénytervezetet, ez nálunk 4-est érne, vagyis elbukna. ?gy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik a kormány, romániai magyar-magyar konszenzussal és közel tíz cikkely módosításával ez a törvény legalább 8-as szintre feljavítható - mondta Toró T. Tibor. Lejárató célú újságcikkek
Az EMNT vezetõi kitértek az Evenimentul zilei, valamint az ?j Magyar Szó címû központi napilapokban az elmúlt napokban megjelent cikkekre is. Emlékeztetõül: a két bukaresti lap az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok mûködését és finanszírozását taglalta, a civil intézmény munkatársai bérérõl is közölve adatokat. Toró T. Tibor és Gergely Balázs elmondták: alapos a gyanú, hogy az említett cikkekbe foglalt, részben hiteles, részben eltorzított, de mindenképpen lejáratási szándékkal közölt információk a pénzügyõrségtõl szivárogtak ki, ugyanis e hivatal munkatársai négy héten át vizsgálódtak a Demokrácia Központokban. A pénzügyõrségnek kötelessége vizsgálni a törvényességet, ez ellen nincs kifogásunk, de nincs joga kiadni az információkat. A pénzügyõrség jelenlegi vezetõje az RMDSZ által javasolt személy (Ladányi Árpád - sz. m.), és kérjük tõle, hogy belsõ vizsgálat útján tisztázza, hogyan szivároghatnak ki ezek az adatok - mondta Toró T. Tibor. Hozzátette: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmények, hanem civil szervezetek, tehát belsõ pénzügyeik nem tekinthetõk közérdekû információknak.
Toró T. Tibor elmondta: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jó szándékú támogatók finanszírozásával mûködnek, de nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített forrásokból. A magyar kormány 500 ezer eurót (2,25 millió lejt) biztosított a Demokrácia Központok mûködésére, miután a magyar kormány nemzetpolitikai prioritásai és a Demokrácia Központok szándékai nagymértékben azonosak. A Romániában jelenleg mûködõ 30 Demokrácia Központban összesen 110 munkaszerzõdéses alkalmazott dolgozik teljes vagy részmunkaidõben; az ügyintézõk bére havi 870-1100 lej, az irodavezetõké, igazgatóké 1200-2000 lej, a hat központi koordinátoré egyenként 2000-2900 lej közé tehetõ. Az eltelt öt hónapban a Demokrácia Központok munkatársai 20 ezer könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 ezer személyt jelent, egyben 118 ezer embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán.
Gergely Balázs megköszönte az Evenimentul Zilei napilapnak, hogy mintegy harminc százalékos fizetésemelésben részesítette, és bankszámla kivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat egykori igazgatójaként havi nettó 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az Evenimentul Zilei, illetve ?j magyar szó címû lapokban megjelent.
Toró T. Tibor elmondta: a lejárató szándékú cikkekben éppen azok a személyek szerepelnek, akik kezdeményezõi az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának és jogi bejegyzésének, az Evenimentul zilei címû lap annak a politikai vállalkozónak az érdekeltségébe tartózik, aki több román politikus mellett állítólag Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tanácsadója; az ?j Magyar Szó pedig RMDSZ-közeli lap.
A Mátyás-szobor mindnyájunké, és nem eladó
Nem vagyunk eladhatók, a szobrok sem adhatók el. Mátyás király szobra mindazoké, akik magukénak érzik - szögezte Gergely Balázs arra a kérdésre válaszolva, hogy mit szól az EMNT Horia Uioreanu kolozsvári liberális párti politikus javaslatához, miszerint Kolozsvár fizesse vissza a magyar kormánynak a Mátyás-szobor restaurálására fordított 400 ezer eurót. Gergely Balázs elmondta: az ilyen javaslatok a zsidóknak és fõleg a szászoknak a Ceauºescu-diktatúrában lezajlott kiárusítására emlékeztetnek. Nagyon téved Horea Uioreanu, ha azt hiszi, hogy az erdélyi magyarság és a magyar kulturális örökség biznisz tárgyát képezheti.
Hozzátette: eddig egyedül az EMNT tett jogi lépést a Mátyás-szobor talapzata elé törvénytelenül elhelyezett, a magyarokat sértõ Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla ügyében, amikor ismeretlen elkövetõ ellen feljelentést tett az ügyészségen. Amennyiben a helyzet nem változik, a jövõ héten széleskörû politikai konzultációt tartunk, és az utcai kivonulást sem tartjuk kizártnak a vitatott bronztábla ügyében - mondta Gergely Balázs.
Kolozsvár, 2011. június 8.
EMNT-sajtóiroda
Erdély.ma2011. június 14.
Az RMDSZ magyar nyelvû reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatal
Piros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház elõtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen.
Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezõinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthetõ idegen nyelvnek, és hogy a városháza sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínûségét
Magyarellenes cselekedetek
A flashmobon résztvevõk többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett ?dvözöljük Kolozsváron! feliratú ötnyelvû táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékmûvet a városi rendõrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvû reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendõrség két tüntetõt igazolt és bekísért az õrsre. A Kifor közleményében elítéli a régi idõkre emlékeztetõ megfélemlítést. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán.
Szemet szúrt a reklámpannó
A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvû reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerûsítõ óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? - teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter fõtitkár, arra kérve Sorin Apostut, ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe.
Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvû óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? ?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású munkatársa.
A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitalã Kulturalã (Kolozsvár Kulturális Fõváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is - nyilatkozta a Krónikának Szõcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan - bár szerintem ez nagyon buta gondolat -, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentõs mûtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg - fejtette ki lapunknak Szõcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselõ javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására.
V. L.)
Krónika (Kolozsvár)2011. július 20.
„Becsületgól” Apostunak
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát.
A BKB felirata magyarul, románul, németül és angolul nevesítette a szoborcsoport mellékalakjait és utalást tett a magyar–román közös történelemre is. „Ezzel az akcióval be szerettük volna lőni a becsületgólt, mert úgy látjuk, hogy az illetékes vezetőink tehetetlenek az ügyben” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter.
Hantz Péter szerint a BKB műanyag táblájának szövege nem sérti a románságot. „A felirat a közös történelmünkre hívja fel a figyelmet. Megemlíti, hogy Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a székely csapatok is támogatták az 1475-ös vaslui csatában” – fogalmazott.
Hantz elmondta, nem számítanak megrovásra az önkormányzat részéről, mert a Iorga-idézetet viselő táblát is törvénytelenül helyezték el a szoborcsoport elé. „Valójában mi egy nem létező táblát ragasztottunk le” – magyarázta. A BKB feliratát egyébként a városháza alkalmazottai már a reggeli órákban eltávolították.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapunknak az ügyről elmondta: ez az akció csak megerősíti azt a véleményét, hogy ideje lenne mindenféle táblát eltávolítani a szoborcsoport körül. „Így nem lenne senkinek semmilyen indítéka magamutogató akciókat kezdeményezni és kivitelezni” – kommentálta az ÚMSZ-nek a BKB-akciót az alpolgármester.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Iorga-idézetes bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Kelemen Hunor kulturális miniszter két alkalommal levélben kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy távolíttassa el a táblát, az elöljáró azonban erre nem volt hajlandó. A kulturális tárca vezetője kijelentette: a rendőrség és az igazságszolgáltatás elé fogja vinni az ügyet. Debreczeni Hajnal, a kulturális miniszter sajtótanácsosa lapunk megkeresésére elmondta, a minisztérium ma hozza nyilvánosságra, milyen további lépéseket tesz a Iorga-tábla eltávolítása érdekében.
A tábla körüli botrány egyébként már odáig fajult, hogy Horea Uioreanu liberális képviselő nemrégiben kijelentette: a kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, mivel így „megoldódna a Iorga-idézetes tábla miatt keletkezett helyi konfliktus” és a magyar államnak nem lenne több oka arra, hogy „meghúzza a kolozsvári önkormányzat fülét”.
Szőcs Géza, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország egy szimbólum- értékű műalkotás felújítását vállalta, nem pedig egy propagandaeszközét, így fel sem vetődhet az a kérdés, hogy Románia esetleg visszafizesse a magyar félnek a restaurálás költségeinek őt terhelő részét.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. augusztus 31.
Elhunyt Pálfi Mózes Zoltán RMDSZ-képviselő
Hétfőn este a kolozsvári 1-es számú sebészeti klinikán elhunyt Pálfi Mózes Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő. A politikus két hete kórházban feküdt diabetikus kómában.
Pálffy Mózes Zoltán 1943-ban született Kolozsváron, két gyerek apja volt. 1989-ig meteorológusként dolgozott a kolozsvári repülőtéren, 1990-től az RMDSZ tagja. 1996 és 2004 között a szövetség megyei tanácsosa, 2004 és 2008 között a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. A 2008-as parlamenti választásokon képviselői mandátumot szerzett, a Honvédelmi, közrend és nemzetbiztonsági szakbizottság tagja volt. „Az erdélyi magyar közösség iránti elkötelezettsége példaértékű marad mindannyiunk számára” – fogalmazott részvétnyilvánításában Kelemen Hunor szövetségi elnök. Pálffy Mózes Zoltánt a Kolozs megyei Tordaszentmihályon temetik el.
Halálával megüresedett a Kolozs megyei 9-es számú képviselői egyéni választókerület. A Mócvidék egy részét, Csucsát és környékét magába foglaló kerület mandátumát mindössze 1825 szavazattal, a voksok viszszaosztásával szerezte meg a szövetség jelöltje, aki a negyedik helyen végzett. Első helyen a Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelöltje, Minodora Luca állt, aki a voksok több mint 44 százalékát gyűjtötte be.
Máté András Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére elmondta, a procedúra szerint a házelnöknek kell értesítenie a kormányt a megüresedett mandátumról, amelynek három hónap áll rendelkezésére, hogy kiírja az időközi választásokat. A törvény értelmében, amennyiben erre még több mint egy évvel a jövő évi parlamenti választások előtt sor kerül, akkor megszervezik a voksolást, magyarázta a jogászvégzettségű parlamenti képviselő. Hozzátette, az RMDSZ mindenképp állít majd jelöltet az amúgy román többségű választókerületben. Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, hogy az időközi választásokat még december előtt meg kellene szervezni. Elmondta, a Szociálliberális Unió (USL) egyetlen jelöltet állít, később döntenek arról, hogy ez melyik párt soraiból kerül ki.
Krónika (Kolozsvár)2012. június 12.
Erősödött a magyar képviselet a szórványban
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)2012. június 12.
Boc-trilógia: újra polgármester Kolozsváron a volt kormányfő
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 19.
Borbély László: csak semmi koalíció
Az RMDSZ hallani sem akar arról, hogy koalíciót kössön a Magyar Polgári Párttal (MPP) vagy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) az őszi parlamenti választások előtt – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Elmondta továbbá, a szövetség országos és megyei szinten előrehaladott tárgyalásokat folytat a Szociálliberális Unióval (USL), de bizonyos településeken nem zárja ki azt sem, hogy a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) kössön paktumot. „A többségek létrehozása érdekében ellenzéki pozícióból is lehet tárgyalni a kormánypárttal” – magyarázta.
„Az őszi választások előtt senkivel nem kötünk semmiféle koalíciót. Elvégre a múlt vasárnap kiderült, hogy mi vagyunk a romániai magyarság legitim képviselői. A szavazók elutasították a választás szabadsága elméletét és a megosztás ellen voksoltak” – szögezte le tegnapi sajtóértekezletét Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A politikus, bár beismerte, hogy fájó, hogy a szövetség elvesztette a megyei tanácselnöki tisztséget Maros és Szatmár megyében, jelentős sikernek nevezte a június 10-én elért eredményeket. Ezek alapján az RMDSZ 184-ről 203-ra gyarapította polgármesterei számát, míg a helyi és megyei tanácsosokét 2284-ről 2355-re tornászta fel.
Azt is rendkívül örvendetesnek tartja, hogy a kormánypozícióval járó erodálás ellenére az RMDSZ 55 ezer szavazattal többet kapott, mint négy évvel korábban. A választópolgárok opcióinak köszönhetően a magyar polgármesterek 96 százalékát a szövetség adja. Kérdésünkre, hogy a megváltozott körülmények között – országszerte közel százezer magyar szavazó nem az RMDSZ-re, hanem annak vetélytársaira pecsételt – az RMDSZ szerint „a senkivel nem kötünk semmiféle koalíciót” kijelentés miként egyeztethető össze a Minden magyar számít! választási szlogennel, Borbély úgy vélekedett, hogy a szövetség eddig is nyitott volt a tárgyalásokra.
„A magyar közösség ismét bebizonyította, hogy erős képviseletet akar. Nem rajtunk múlott, hogy nem sikerült egybegyűjtenünk az összes magyar szavazatot. Lehet szó együttműködésről, de akkor ezek a szövetségnek hátat fordító személyek lássák be, hogy tévedtek és térjenek vissza az RMDSZ-be, hisz mi egy bölcs szervezet vagyunk” – fejtette ki az alakulat politikai alelnöke.
Borbély László ugyanakkor megkérdőjelezte az általunk emlegetett közel százezres számot, mondván, hogy ő nem tud ilyesmiről. A Központi Választási Iroda (BEC) honlapján szereplő adatokból azonban kiderül, hogy 46 071 személy szavazott a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi tanácsosi listáira, 44 834 az Erdélyi Magyar Néppártéra (EMNP). A végleges adatok szerint a két kisebb magyar párt Erdély-szerte 92 642 voksot gyűjtött be. Borbély László megerősítette, az általa vezetett szervezet országos és megyei szinten előrehaladott tárgyalásokat folytat a Szociálliberális Unióval (USL), de bizonyos településeken nem zárja ki azt sem, hogy a Demokrata-liberális Párttal (PDL) kössön paktumot.
„A többségek létrehozása érdekében ellenzéki pozícióból is lehet tárgyalni a kormánypárttal” – magyarázta.
Csütörtökön tartja alakuló ülését a nagyváradi önkormányzati testület, ekkor derül ki az is, hogy kik foglalhatják el a két alpolgármesteri széket. Az USL megszerezte a kétharmados többséget a közgyűlésben, így valószínűnek tűnik, hogy az RMDSZ-szel nem köt újabb koalíciót, és alpolgármesteri helyet sem ajánl fel neki. Az illetékesek közül senki nem nyilatkozik, de már olyan pletykák is napvilágott láttak, amelyek szerint Victor Ponta miniszterelnök parancsolt volna rá az USL-re, hogy működjék együtt az RMDSZ-szel, legalábbis megyei szinten.
Egyelőre a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy sem Biró Rozália, sem más RMDSZ-es nem lesz alpolgármester Váradon, a Bihar megyei közgyűlésben azonban Kiss Sándor személyében továbbra is lesz magyar alelnök.
Uioreanu: tárgyalunk az RMDSZ-el
A Kolozs megyei önkormányzat liberális párti elnöke, Horea Uioreanu közölte: az RMDSZ-el, valamint a Dan Diaconescu populista Nép Pártjával (PPDD) együttműködve hozna létre kétharmados többséget az új tanácstestületben. Mint mondta, a tárgyalásokat már a múlt héten elkezdték. „Várhatóan péntekig, az eskűtételek idopontjáig megoldódik ez a kérdés” – tette hozzá. A 36 tagú megyei tanácstestületben 16 USL-s, 12 PDL-s, 5 RMDSZ-es és 3 PPDD-s jelölt jutott mandátumhoz.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2012. június 26.
Öt magyar képviselővel megalakult az új megyei tanács
Megvan az együttműködési szándék a megyei önkormányzatban
A nemrég lezajlott helyhatósági választásokon a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 16, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 12, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 3 jelöltet juttatott be Kolozs megye önkormányzatának 36 tanácsosi helyére. Miután Horea Uioreanut, a hajszálnyi előnnyel megválasztott tanácselnököt pénteken tisztségbe iktatták, tegnap ünnepélyes keretek között megtartották az új tanács alakuló ülését. Ezen a tanácsosok letették hivatali esküjüket, megválasztották a tanács alelnökeit, majd véglegesítették a szakbizottságok összetételét. A kezdeti fogadkozások békés optimizmust sugallnak valamennyi párt részéről az eredményes együttműködés megvalósítását illetően. Tény, hogy egyelőre senkinek sem akadhat össze a bajsza a tanácselnökkel, ugyanis Uioreanu egy korábbi, Victor Ponta miniszterelnöknek tett fogadalmát teljesítve tegnap a tanácsülés után megszabadult bajuszától.
A megyei tanács székházának nagytermében lezajlott alakuló ülésen kiderült: a magyar tanácsosok mind a hét szakbizottságban helyet kaptak, sőt, tisztségeket is betöltenek azokban. Így az 1-es számú, a hatóságok és helyi közösségek kapcsolattartásával megbízott szakbizottság titkára Ferencz István (Bálványosváralja), aki az 5-ös számú egészségügyi, szociális, ifjúsági és sportbizottság tagja is. A 2-es számú, költségvetési-pénzügyi és külkapcsolatokért felelős szakbizottságban Németi András (Aranyosgyéres) kapott helyet, aki egyben a 3-as számú, területi- és városrendezési, illetve a beruházási szakbizottság titkára is. A 4-es számú, közvagyon, kereskedelem és turizmus szakbizottság tagja Lőrinczi Zoltán László (Kolozsvár), aki egyben a 7-es számú mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi szakbizottság elnöke is. A 6-os számú oktatási, művelődési, vallásügyi szakbizottságban Okos-Rigó Dénes (Kalotaszentkirály) lett az elnök. Az RMDSZ frakcióvezetői tisztségét Lőrinczi Zoltán tölti be. Az eskütételi ceremónia alkalmával egyébként a magyar tanácsosok – ki-ki meggyőződése szerint – a román „jur” szót az „esküszöm”-mel vagy „Isten engem úgy segéljen”-nel toldották meg.
A jogszabály értelmében a tanácselnök két helyettesét titkos szavazással a tanácsosok közül választják meg. Tegnap ketten indultak jelöltekként a tisztségre: a megyei tanács korábbi RMDSZ-es frakcióvezetője, Vákár István, akit 34 igennel és 1 ellenszavazattal választottak meg alelnöknek, valamint Ioan Oleleu (USL), aki 23 igent és 12 ellenszavazatot kapott (mint ismeretes, a megyei önkormányzatban az RMDSZ az USL-vel kötött koalíciós megállapodást).
Az alakuló ülésen jelen volt Gheorghe Vuşcan prefektus, aki minden párt képviselőit összefogásra, a törvényesség és a normalitás betartására szólította fel, példaként hozva fel a civilizált nyugati államokat. Szerinte a közszolgálat érdekében a megválasztottaknak le kell vetniük a pártpolitikai ruházatot.
Lőrinczi Zoltán frakcióvezető közgazdász végzettségű, és eddig a mezőgazdaság, illetve a vidékfejlesztés irányításának területén dolgozott. Mint lapunknak elmondta, bizakodik az új önkormányzat eredményességében, mert nagyjából ismeri a tanács többi tagjait, és így nem tartja lehetetlennek a velük való jó együttműködést.
A tegnapi ülésen egyébként az is véglegessé vált, hogy – amint azt előzetesen már bejelentették – Máté András Levente és Alin Tişe lemondott tanácsosi tisztségéről, előbbi helyét a fentebb már említett Lőrinczi István, utóbbiét Adina Raţiu vette át. Szintén a jelöltlista következő helyezettjei kerültek befutó helyre a PPDD esetében, amely kirúgta a pártból a tanácsosi tisztséget nyert Dorel Matişt és Călin Leontet, akiket Axente Husar és Valentin Pop „helyettesít”. A PDL-nél is történt csere: Dan Gavrea és Marius Mureşan mondott le a tanácsosi székről, amelybe Rareş Rusu és Marinela Marc ül be.
Horea Uioreanu a tanácsülés során bejelentette, hogy a törvény értelmében a napokban lemond parlamenti képviselői tisztségéről. Ezt követően, a tanácsülés végeztével Uioreanu a sajtó képviselői előtt, irodájában borotválta le bajuszát. Mint elmondta, ezt Victor Ponta miniszterelnöknek ígérte meg, még tanácselnökké való megválasztása előtt. Hozzátette: újra bajuszt fog növeszteni, hiszen 14 éves kora óta bajuszos, és attól tart, hogy nélküle sokan nem fogják megismerni.
ÖRDÖG. I. BÉLA. Szabadság (Kolozsvár)2012. július 31.
Elutasítják Pontáék vagdalkozását az erdélyi magyar politikusok
Miközben Băsescu bejelentette, a Cotroceni-palotába visszatérve első számú feladatának tekinti a megbékélés megteremtését a hazai társadalom körében, a balliberális hatalom nem hajlandó együttműködni az államfővel. A Krónika által megszólaltatott erdélyi magyar politikusok visszautasították a kormánypárti politikusok vádját, akik a romániai magyarokat kiáltották ki bűnbaknak a referendum kudarcáért. Antal Árpád, Eckstein-Kovács Péter, Korodi Attila, Máté András, Őri-Pákay Franciska, Szabó Ödön, Toró T. Tibor és Tőkés László a referendumról.
Nem passzivitást jelentett a távolmaradás az erdélyi magyarok részéről, hanem világos állásfoglalást a Traian Băsescu államfő menesztése, illetve a Ponta- és Antonescu-féle, államcsínyszámba menő referendum ellen – jelentette ki tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette: ha összeszámoljuk a távol maradó 54 százalékot a nemmel szavazók 11 százalékával, kiderül, hogy Románia szavazópolgárainak 65 százaléka fejezte ki így vagy úgy nemtetszését a népszavazással és az elnök leváltásával kapcsolatban.
Tőkés megjegyezte, a népszavazáson láthatóan nemcsak a magyarok, hanem egész Erdély lakossága általában másképp szavazott, mint az ország többi része. Szerinte a térkép az RMDSZ helyhatósági választási eredményeinek is ellentmond, hiszen míg a szövetség a referendumon való részvételre buzdította a magyar választókat, azok nem hallgattak rá, pedig az önkormányzati választáson nagy számban tették le voksukat a szövetség mellett.
Tőkés László szerint mindez azt mutatja, hogy míg az önkormányzati képviseletről van szó, az erdélyi magyarság függ az RMDSZ-től, viszont ha elvi kérdésben kell döntenie, a magyarok nem hagyják magukat félrevezetni „az opportunista pártpropaganda” által. Tőkés úgy vélte, az RMDSZ-nek önvizsgálatot kell tartania, mert nem volt tisztességes a referendum legitimálására buzdítania. Kijelentette azt is, hogy Orbán Viktor a Tusványoson nem Románia belügyeibe avatkozott bele, amikor távolmaradásra szólított fel, hanem az Európai Unió és ezen belül az Európai Néppárt érdekei mellett szállt síkra, amiért köszönet jár neki. Tőkés elítélte Victor Ponta nyilatkozatait, amelyekben kollektív módon teszi bűnössé az erdélyi magyar közösséget a referendum bukásáért.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, elégtételt jelent számára, hogy az erdélyi magyar közösség jelentős része egyetértett alakulata álláspontjával, és nem vett részt a vasárnapi referendumon. „Természetesen nem szeretném, ha bárki is úgy értelmezné, mindezt a néppárt javára írom, inkább arról van szó, hogy a magyar közösség bölcsen viselkedett, támogatta azt az elgondolást, amelyet az EMNP is a magáénak vallott” – fogalmazott Toró.
Hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy a hétvégi népszavazás nyomán az erdélyi magyarságnak sikerült politikai közösségként, politikai nemzetrészként megfogalmaznia magát, megmutatva erejét a többségnek. „Nem Traian Băsescu mellett, hanem a jogállam védelmében állt ki a magyarság, leckét adva ezzel az ország román nemzetiségű társadalmának. Jóval többről volt itt szó Băsescu menesztésénél: a tét elsősorban az volt, sikerül-e megfékezni azt a minden józan észt, jóérzést és szokásjogot mellőző gátlástalanságot, amellyel a szociálliberálisok az utóbbi időben próbáltak minél nagyobb hatalomra szert tenni.
Úgy gondolom, ezt a gátlástalanságot Băsescu helyre tudja majd tenni, vagy legalábbis képes lesz ellensúlyozni úgy, hogy az az egész ország és a magyarság érdekeit is szolgálja” – magyarázta lapunknak az EMNP elnöke. Szerinte az RMDSZ a referendumot megelőzően tisztességtelen üzenetet közvetített a választópolgároknak azzal, hogy mindenkit részvételre buzdított. A Magyar Polgári Párt szerint a Székelyföldön és a magyarlakta vidékek lakói távolmaradásukkal tüntettek a román kormánypártok politikája ellen. Az MPP elnökségének tegnapi közleménye megállapítja: a referendum ismételten bebizonyította, hogy az erdélyi magyar közösség képes eldönteni országos kérdéseket is.
Megmarad a politikai instabilitás
Bár a magyarok túlnyomó többsége nem ment el szavazni, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint mégis a szövetség tanácsát fogadták meg. „Az RMDSZ arra buzdította a szavazópolgárokat, hogy lelkiismeretük szerint foglaljanak állást, és valójában az otthon maradással is ezt tették” – hangzott a politikus helyzetértékelése. Szabó szerint az érvénytelen népszavazás nyomán a továbbiakban is megmarad a politikai instabilitás Romániában. „Milyen legitimitása van egy olyan kormányfőnek, aki felfüggeszti az elnököt, de a leváltáshoz szükséges többséget nem tudja összehozni? És milyen legitimitása van egy olyan államelnöknek, akit hét és fél millió állampolgár le akar váltani?” – tette fel a kérdést a nagyváradi politikus.
Felhívta a figyelmet: a népszavazáson jóval többen voksoltak Băsescu ellen, mint ahányan a helyhatósági választáson a kormányzó Szociálliberális Szövetségre (USL), ami azt eredményezheti, hogy az őszi parlamenti megmérettetésen a pártszövetség 70-80 százalékos többséget szerez. Szabó megjegyezte: igaz, hogy a legtöbb magyar inkább távol maradt, de akik mégis elmentek szavazni, szerinte az elnök leváltására voksoltak.
„Békeidőben mi kell hogy legyünk a mérleg nyelve, háborús időkben viszont nem” – értékelte a referendum végkimenetelét Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke kifejtette, az USL vezetőinek nem kellene a magyarságra hárítaniuk az államfő leváltására irányuló népszavazás kudarcát. „Úgy tűnik, az USL vezetői nem értették meg az erdélyi magyarság üzenetét, azt, hogy aki belénk rúg, ne számítson ránk. A referendum tanulsága az kellene hogy legyen a román politikum számára, hogy politikai értelemben visszaüt, ha a magyarokat megbántják” – szögezte le lapunknak Antal.
A politikus elmondta, az erdélyi megyékben mindenütt alacsonyabb volt a részvétel, mint az ország más térségeiben, ez azt igazolja, hogy az erdélyieket – magyarokat és románokat – nem lehet magyarellenes, nacionalista retorikával mozgósítani, inkább az ország fejlesztése, a demokrácia szavatolása érdekli őket. „Băsescuval szövetségben viharos volt a kormányzás, de mégis létezett egyfajta román–magyar társadalmi párbeszéd, az USL azonban egy magyarellenes bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg a kormányt” – mondta Antal Árpád.
A polgármester kifejtette, az erdélyi magyarok nem érezték, hogy róluk szól ez a népszavazás, de bizonyíthatóan nagyobb számban járulnak az urnák elé, ha saját jelöltjeikre vagy szervezetükre szavazhatnak. Felvetésünkre, miszerint a magyarok nem hallgattak az RMDSZ-re, és a szövetség üzenete ellenére sem mentek el szavazni, Antal Árpád közölte, az RMDSZ 23 éve folyamatosan azt mondja, hogy a szavazati jog demokratikus érték, amellyel élni kell, márpedig ezzel ment volna szembe, ha távolmaradásra buzdít. Hozzátette, a szövetség nem szervezett semmilyen kampányt, nem mozgósított, és egyik irányban sem próbálta befolyásolni az erdélyi magyarságot.
„Nem buzdítottunk, csak ajánlottunk”
„Fontos különbséget tenni a buzdítás és az ajánlás között, az RMDSZ ugyanis nem buzdított a referendumon való részvételre, csak ajánlotta azt” – válaszolta a magyarság alacsony részvételét firtató kérdésünkre Máté András képviselő. A szövetség Kolozs megyei elnöke szerint az erdélyi magyarság azért nem ment el szavazni, mert egyik fél sem felel meg számára. Kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy a magyarok távolmaradása miatt Horea Uioreanu, Kolozs Megye Tanácsának liberális elnöke újra akarja tárgyalni a koalíciós szerződést az RMDSZ-szel, Máté úgy nyilatkozott: az ő megállapodása az USL-lel nem a referendumról szól.
„Szerintem a referendum miatt Uioreanu kikészült a fáradtságtól és a stressztől, idegességében ragadtatta magát ilyen kijelentésekre” – vélte az RMDSZ-es politikus. Eckstein-Kovács Péter szabadelvű RMDSZ-es politikus, az államfő volt tanácsadója lapunknak úgy vélekedett: a referendum kudarca „eleve kódolva volt”, hiszen nyári hónapban esély sem volt arra, hogy érvényes legyen. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy Romániának olyan politikai elitje van, amelynek tagjai valamennyien „sárosak” valamiben: Pontának ott a plágiumügye, Crin Antonescu néhány hét után kénytelen kiköltözni a Cotroceni-palotából, továbbá Băsescunak sincs mivel dicsekednie, hiszen rengetegen szavaztak a menesztése mellett. A magyarok alacsony részvételi arányát a politikus úgy kommentálta: természetes, hogy a magyarok a két rossz közül a „szénacsinálást” választották.
Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő szerint az RMDSZ elemzései már korábban jelezték, hogy a Székelyföldön nagy lesz a távolmaradás, hogy az erdélyi magyarok Băsescu–Antonescu-konfrontációnak és nem a saját ügyüknek tekintik a referendumot. Éppen ezért a közöny nem Orbán Viktor tusványosi állásfoglalásának tulajdonítható. A politikus a Krónikának elmondta, az eredmény arra utal, hogy egy bukaresti politikusnak sok munkát kell befektetnie, sok bizonyítékot kell felsorakoztatnia ahhoz, hogy megszerezze a magyarok bizalmát. Szerinte a magyarok nem akartak két olyan, egymásnak feszülő román politikai alakulat közül választani, melyek képviselői sok esetben megalapozatlan vádakkal és felesleges bírálattal sújtották a közösséget.
„Szatmár megyében nem jelentheti ki senki egyértelműen, hogy a magyarság hozzáállása miatt volt alacsony a részvétel” – nyilatkozta lapunknak Őri-Pákay Franciska, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Szerinte, ha figyelmesen megvizsgáljuk a községekre vagy településekre lebontott részvételi adatokat, látható, hogy nem a többségében magyarlakta településeken volt a legalacsonyabb a részvétel.
Krónika (Kolozsvár)2012. augusztus 2.
Harmadszorra szervezik meg a Kolozsvári Magyar Napokat
Tűzijáték az önkormányzattól, pezsgő a Törleytől
A Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) képviselői tegnap a sajtó nyilvánossága előtt számoltak be az augusztus 13-a és 20-a közötti rendezvényről. Gergely Balázs főszervező szerint az eddigi két rendezvényen a város magyarságának 50 százaléka, azaz legalább 25 ezer ember vett részt. Szép Gyula, a KKE alapító tagja a komolyzenei programokat ismertette, majd Szabó Lilla programigazgatótól megtudtuk: 8 nap alatt 220 programot szerveznek 40 helyszínen. Sánta Levente fesztiváligazgató azt hangsúlyozta: 4 napon át a Farkas utca egészét lefoglalják. Kinizsi Zoltán, a KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője elmondta: idén a kolozsvári városházi vezetőség ígéretet tett, hogy jövőre kiemelt rendezvényként támogatják a KMN-t. Augusztus 19-én, a város „születésnapján” a híres Törley pezsgőgyár jóvoltából több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki, a záró estén pedig tűzijátékot szervez a városháza.
Sajtótájékoztatón számolt be a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) az idei nyolcnapos rendezvénysorozatról, amelyre augusztus 13-a és 20-a között kerül sor. Gergely Balázs főszervező, KKE-elnök elmondta: az általa vezetett egyesületben idén döntés született arról, hogy a rendezvénysorozat szervezését a KKE egyedül vállalja fel. Örvendetesnek tartotta, hogy tavalyhoz képest a városi önkormányzat hozzájárulása jóval nagyobb, ám azt nem árulta el, hogy mekkora összeggel járul hozzá a városháza a költségekhez. – A Kolozs Megyei Tanács eddig is jelentős összeggel támogatta a rendezvényt. Ám most úgy tűnik: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is átérezte a rendezvény fontosságát” – magyarázta Gergely.
Van, aki még nem hallott róla
– Eddigi közvélemény-kutatásaink alapján elmondhatjuk: a város magyarságának 73–75 százaléka hallott a rendezvényről, és 50 százaléka el is jött legalább egy programpontra. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigi Kolozsvári Magyar Napokon legalább 25 ezer kolozsvári vett részt. Értesüléseink szerint sokan jöttek vidékről is, és sok külföldre elszármazott kolozsvári tér vissza a rendezvény kedvéért. A nyitógálára meghívtuk L. Simon Lászlót, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnökét, két-két RMDSZ-s és EMNP-s politikust, továbbá Emil Boc polgármestert és Horea Uioreanut, a Kolozs Megyei Tanács elnökét. A Szent István-napi néptánc-találkozóra pedig Németh Zsoltot, a magyar külügyminisztérium államtitkárát várjuk – összegzett Gergely Balázs.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma nemrég beiktatta a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények sorába. Gergely Balázs ugyanakkor értékelte, hogy a helyi vállalkozók is nagyobb mértékben támogatták idén a rendezvényt.
Kinizsi Zoltán, KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője hozzátette: idén a kolozsvári városháza is nagyobb érdeklődést tanúsított a rendezvény iránt, és ígéretet tettek, hogy jövőre kiemelt rendezvényként kezelik és támogatják a KMN-t. A rendezvénysorozat záró estéjén 10 perces tűzijátékot szerveznek, amelynek költségeit a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal állja – árulta el.
Programokról, kultúráról…
Szép Gyula, a KKE alapító tagja, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta: az augusztus 13-i nyitógálát a magyar operában tartják meg, amelynek keretében főleg szimfonikus művek (Kodály-, Liszt-, Bartók- és Erkel-művek) hangzanak el. A komolyzene kedvelői a rendezvény során még kamarazene-koncertre, orgonamuzsikára és egy marosvásárhelyi fúvósötös fellépésére is számíthatnak. Szép Gyula ugyanakkor értékelte azt, hogy az eddigi KMN-rendezvényeken nem történt rendbontás, és a programpontok után a helyszínek tisztán maradtak. – A KMN-nel olyan modellt állítottunk fel, amelyre büszkék lehetünk – összegzett.
Sánta Levente, a KMN fesztiváligazgatója elmondta: idén 4 napon át (csütörtöktől vasárnapig) a Farkas utca egészében zajlanak majd a rendezvények. A szervezők rendelkeznek mind a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, mind a Rendőrség, mind a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségének a beleegyezésével. Az utcában egy színpadot is felállítanak az egyetem főbejáratának közelében, az utcában pedig sportrendezvényeket is lebonyolítanak.
8 nap, 220 program, 40 helyszín
Szabó Lilla, a KMN programigazgatója szerint 8 nap alatt 220 programpontot szerveznek 40 helyszínen. Idén is gazdag gyermek- és ifjúsági programmal várják a résztvevőket, az esti koncertek alatt pedig „babaparkolót” működtetnek, ahol szakképzett pedagógusok ügyelnek majd fel a gyerekekre. A gyerekprogramokra most is a Romkertben és a Református Kollégium tornakertjében kerül sor. Idén is lesz jurtaépítés, kézműves foglalkozás, bábszínházi előadás, filmvetítés. Szent István napján, augusztus 20-án történelmi játszóházat szerveznek. Több mint húsz kiállítás-megnyitóra kerül sor a Bánffy-palotában, a Szabók bástyájában és a belvárosi galériákban, az Akadémiai Könyvtárban pedig XVI–XVIII. századi könyveket állítanak ki. Szerveznek továbbá városnézést, vezetett látogatást az Egyetemi Könyvtárban, és újra megtekinthetjük Kolozsvárt a Szent Mihály-templom tornyából. A Népművészeti Múzeumban kóstolókkal „fűszerezett” Hóstáti Napot rendez a múzeum és a Kriza János Néprajzi Társaság.
Az irodalmi programok többsége a Bulgakov kávéházban zajlik. Újdonságképpen megtartják a Magyar Egészség Napját, ahol alternatív és népi gyógymódokról szerezhetünk tudomást. Román nyelven is szerveznek városnézést, a kiállítások is kétnyelvűek lesznek, és az sem kizárt, hogy a gyerekfilmeket román nyelvű felirattal látják el.
Külön „ínyencség”, hogy augusztus 19-én, amikor megünnepelhetjük azt, hogy 1316-ban Károly Róbert városi rangot adományozott a településnek, a Törley pezsgőgyár ajándékaként több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki a Magyar Napok keretében.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2012. november 2.
Népviseletes tüntetés a tanácsülésen
A szó szoros értelmében színes mozzanat vezette be a Kolozs Megyei Tanács legutóbbi ülését: Vákár István RMDSZ-frakcióvezető és négy tanácsostársa széki népviseletben jelent meg. Magyarázatuk nem maradhatott el: nemrég a széki vásárban járva tapasztalták, hogy mennyire rossz állapotban vannak a Székre vezető utak (Visa felől 18 km, Szamosújvár felől 10 km), és mivel a dolgos falu ennél jobbat érdemel – lakosainak jó része ingázik naponta munkahelyére –, a tanácsosok ily módon kívánták kifejezésre juttatni szolidaritásukat velük, és felhívni a figyelmet a probléma rendezésére.
A magyar tanácsosokat fogadó „derültség” közepette Horea Uioreanu megyei tanácselnök is felpróbált egy széki kalapot.
Maga az ülés már egyáltalán nem zajlott ilyen derült, békés mederben. Az első napirendi pontok között szerepelt a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ingatlanjainak korszerűsítése, ami a PDL hozzáállása miatt (egy szavazat hiány) nem kapott zöld jelzést. A kialakult és nyilvánvalóan választási kampányba illeszkedő szópárbaj – főként Dan Canta (PSD) tanácsosnak köszönhetően – ritkán hallható útszéli stílust öltött, a jelenlevők többsége szégyenkezve volt tanúja egy újabb helyhatósági botránynak.
A továbbiakban megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében Tordaszentlászló 39 évre közigazgatásába kapta a hozzá tartózó országutakat, azok aszfaltjának modernizálása érdekében.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)2013. március 16.
Ünnep – „Tavaszcsináló emberekké kell válnunk”
Koszorúk lepték el Petőfi emléktábláját a Biasini-szállón
A március 15-i kolozsvári megemlékezés a Biasini-szállónál folytatódott tegnap délben, ahol a Petőfi-emléktábla megkoszorúzását megelőző ünnepi beszédek sorát Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. – Nehéz olyat mondani nemzeti ünnepünk alkalmából, ami kibillent bennünket hétköznapi fásultságunkból – jegyezte meg, majd hangsúlyozta: az egymás iránti tisztelet szellemében, közösen kell érvényt szereznünk jogainknak. – Olyan országot akarunk, amely nem félti jövőjét, hanem megalapozza azt, illetve olyan országot, ahol otthont teremthetünk, családot alapíthatunk, és anyanyelvünket szabadon használhatjuk – fejtette ki az RMDSZ-elnök.
Vuşcan Gheorghe Kolozs megye prefektusa Victor Ponta miniszterelnök beszédét olvasta fel, míg Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök ünnepi beszédét Magdó János kolozsvári főkonzul tolmácsolta.
Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta: az 1848-as szabadságharc teljesen átalakította a magyar polgári társadalmat. – A magyar és román nemzet évszázadokon keresztül együtt dolgozott, és kívánom, hogy – amint azt a szabadságharc vezérei is megfogalmazták – továbbra is békében, szabadságban és egyetértésben éljen – mondta a tanácselnök.
Emil Boc polgármester a város kulturális sokszínűségében rejlő értékek kiaknázását hangsúlyozta, amelyet csupán az Erdély fővárosában együtt élő nemzetek összefogásával lát megvalósíthatónak. – Együtt sikerült kivívnunk az ifjúsági főváros címet és közösen pályázzuk meg a kulturális fővárosi címet is, hogy Európának is megmutathassuk: a tolerancia és az egymás iránti tisztelet jegyében lehet eredményesen dolgozni – beszélt a közös tervekről a polgármester a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Simon Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke kiemelte: az MPP azért jött létre, hogy legyen, aki nemzeti politikusainkat a helyes útra kényszerítse. – Keresni, meglátni, segíteni, a közös ügyet szolgálni, ez március 15-e üzenete – foglalta össze.
– A behavazott, zimankós időjárás ellenére nekünk, magyaroknak megérkezett a tavasz – mondta Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke. – Minden nemzet életében léteznek termékeny és terméketlen időszakok – hasonlította az évszakok váltakozásához a társadalmi ciklusokat az EMNP-elnök rávilágítva, hogy míg az évszakok váltakozása elkerülhetetlen, a társadalmi időszakot befolyásolhatjuk. – Ha véget akarunk vetni a belénk költözött szimbolikus télnek, közönynek, akkor elsősorban magunkban kell mérlegelnünk, átértékelnünk, hogy mi is tavaszcsináló emberekké válhassunk – fogalmazott a politikus.
Panek Zsuzsa a kolozsvári ifjúság üzenetét tolmácsolta az ünnepségen, amelyen a Kolozsvári Református Kollégium énekkara közreműködött alkalomhoz illő forradalmi dalokat énekelve, a történelmi egyházak képviselői pedig áldást mondtak.
Az ünnepi megemlékezés záróakkordjaként az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Kolozs megyei prefektúra, a Kolozsvári Magyar Konzulátus, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala, az MPP, az EMNP, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, László Attila szenátor, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Kolozsvári Ifjúsági Fórum, a Kolozsvári Helyi Tanács, a Kolozs Megyei Diáktanács, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, Sógor Csaba EP-képviselő, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Romániai Magyar Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Szövetsége, a Protestáns Teológiai Intézet és a Debreceni Református Kollégium képviselői helyeztek el koszorút az emléktáblánál.
Szabadság (Kolozsvár),2013. június 20.
„Bagóért” sajátítanák ki a földet a görög katolikusoktól és nemcsak
A szamosfalvi görög katolikus plébánia képviselői elégedetlenek a megyei hatósággal, mivel az igen kevés pénzt ad a plébánia tulajdonát képező azon földterületért, amelyet a repülőtér kibővítése miatt sajátít ki.
A plébánia képviselői közleményben tudatták: a terület négyzetméterenkénti árát 12 euróról váratlanul 2 euróra csökkentették, ez pedig azt jelenti, hogy az állam jócskán a piaci érték alatti áron veszi el a területet a tulajdonostól.
– Fel szeretnénk hívni a közvélemény figyelmét a Kolozs Megyei Tanács által ellenünk elkövetendő igazságtalanságra. Miután 1948-ban a kommunista állam megfosztotta egyházunkat minden vagyonától, és a mostani visszaszolgáltatási törvény is csak részleges visszaszolgáltatást tett lehetővé, 2013-ban a román állam – intézményei által – újabb államosításra készül. Az általunk birtokolt 5631 négyzetméteres terület a város külterületéhez tartozik. Május 29-én kézhez kaptunk egy átiratot, amelyben arról tájékoztattak, hogy kisajátítják a tulajdonunkban levő területet, 12 eurót fizetve minden egyes négyzetméterért. Hidegzuhanyként ért a június 11-i újabb átirat, amelyben a megyei tanács egy szakértői felmérés eredményeire hivatkozva az új négyzetméterenkénti árat 2 euróban jelölte meg. Emiatt súlyos anyagi kárral kell szembenéznünk, hasonlóan a további 150 földtulajdonoshoz, akiknek a telkét szintén a repülőtér fejlesztése érdekében sajátítják ki – tudtuk meg a plébánia közleményéből, amely kitért arra is, hogy 2011-ben, amikor a Kajántói/Munka utca–Apahida terelőutat építették, az állam 24 eurót fizetett a közelben kisajátított földek négyzetméteréért.
A görög katolikus egyházközség egy új szakértői felmérésben bízik. Cristian Goia pap azt is elmondta, hogy az egyház a kisajátításért kiutalandó pénzen egy másik földterületet vásárolt volna, ahol temetőt létesítenének. Mivel a mostani 2 eurós ár ezt nem teszi lehetővé, az egyházközség azt fontolgatja, hogy bepereli a megyei tanácsot.
Horea Uioreanu megyei tanácselnök szerint a terület felmérését és értékének meghatározását a Romániai Engedélyezett Becslők Országos Egyesülete végezte, tehát független szakértők, és nem a megyei tanács. Hozzátette: a 12 eurós árat 2010-ben állapították meg, de azóta jelentősen visszaesett az ingatlanpiac, csökkentek az árak. „Ha valaki elégedetlen ezzel az árral, a törvényszékhez fordulhat. Ám az esetleges perek nincsenek kihatással a kisajátításokra, amelyek július első hetében befejeződnek” – nyilatkozta Uioreanu.
Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 24.
Közvita Románia közigazgatási átszervezéséről
Kolozsváron a Regionális és Vidékfejlesztési Minisztérium közvitát szervezett a regionalizás projekttel kapcsolatban. A Grand Hotel Napoca adott helyet a kormányon levő Szociálliberális Szövetség (USL) látványos megnyilvánulásának, amely az ország regionális átszervezését igyekezett megtárgyalni. Ennek érdekében figyelemre méltó mozgósítást rendeztek, melynek következtében több mint 500 egyén vett részt a rendezvényen.
Az eseményt felvezető beszédében Vasile Dâncu szociológus, egyetemi tanár a változás szükségességével kapcsolatban rövid értékelőt tartott. Felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívet, amit a mappában kiosztottak, töltsék ki. Majd a terepet átadta a jelen levő politikai nagyságoknak.
Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke szerint kétségtelen a változtatás szükségszerűsége. Számára a nagy kérdés, milyen szerkezeti struktúrákra van szükség, amelyek kellő képen indokolják a változás szükségszerűségét.
Kolozs Megye prefektusa, Gheorghe Vuşcan pozitívan értékelte, hogy a rendezvény rendkívül nagy érdeklődésnek örvendett.
Az illusztris vendég, a jelenlegi kormány második embere Liviu Dragnea, miniszterelnök helyettes az átszervezéstől azt várja, hogy végleg leszámolhassanak a kommunizmussal. Szerinte a regionalizálással a különböző megyék közötti fennálló különbség kiegyenlíthető. A fejlesztési források méltányosabb elosztását biztosíthatják. Ehhez, amint mondja, pár év is elég. Liviu Dragnea-nak volt egy érdekes gondolatsora, amelyben kifejtette, hogy a regionalizálás voltaképpen Bukarest és a vidék közötti harc. Bukarest a központosított hatalom jelképe, ennek következtében a fővárosban dolgozó pár ezer hivatalnok hatalmaskodását kell, eltűrje az ország lakossága. Megjelölte a regionalizás célkitűzéseit: a települések lakóinak méltóbb életet, létminimumot biztosítani, az adminisztrációs rendszer egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése. Ezáltal növelhető az európai alapok lehívási üteme. Felhívta a figyelmet, hogy különböző hamis nézetek, előítéletek alakultak ki a regionalizással kapcsolatban. Ezzel szemben kiemelte, hogy az állampolgárhoz közelebb álló adminisztráció alakul ki.
A regionalizálás 2 szakaszban valósul meg: 2013-2014 illetve 2014-2016 közötti időintervallumokban. Nem szüntetik meg az egységes nemzetállamot. A parlament, az ország alapvető intézményei, mint a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a hírszerzés, a rendőrség, a külpolitikával kapcsolatos intézmények nem fognak decentralizálódni. Szerinte az adminisztrációs távolságok, az adminisztrációs költségek fognak csökkenni.
A régióközpontokkal kapcsolatban kifejtette, természetes, hogy egyik vagy másik megye szeretné, ha a településük válna központtá. Azonban a régióközpontnak különböző szempontoknak kell megfelelnie. A regionalizálással kapcsolatos projekt szerint a Prefektusi Intézmény megmarad, mert ellenőriznie kell a helyi önkormányzat által kiadott adminisztrációs ügycsomagok törvényességét.
A fentiekből kiderül, bővül az ügyintézés, ami pénzemésztő. Holott az eredeti szándék szerint azt kellene elérni, hogy a polgárok megtanuljanak pályázni és a kapott összegekből az életszintet emelő gazdasági erő, alakulhatna ki.
A felszólalásokból kiemelném Ioan Rus-t, a PSD alelnöke, volt belügyminiszter hozzászólását. Amint megfogalmazta, a regionalizálás a szegények javára történhet. A regionalizás ellenségeit a korrupcióban és Bukarest érdekeiben kell keresni. A központosítás megszüntetése a szegényebb megyéknek jelent előnyt.
A sajtótájékoztatón kapott térkép alapján információt szerezhetünk arról, melyek lennének a régiók: 1. Moldova- Bukovina, 2. Alsó Duna, Szeret- Bărăgan, 3. Dobrúdzsa, 4. Muntenia, 5. Olténia, 6. Bánát, 7. Körös- Máramaros, 8. Erdély, 9. Bukarest – Ilfov.
A térkép szerint a 8-as régió lenne a legnagyobb. Ebbe tartozik keletről nyugat fel haladva Hargita, Kovászna, Brassó, Beszterce- Naszód, Maros, Szeben, Szilágy, Kolozs, Fehér, Hunyad megyék.
László Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy egy jól működő régiónak, 5 millió feletti lakossága kell, legyen.
Maga a tanácskozás több mint három órát tartott, szünet nélkül. Az ország más városaiban is, mint Jászvásár, Craiova és Temesváron szerveztek a regionalizálással kapcsolatos közvitát. Csomafáy Ferenc
erdon.ro
Erdély.ma2013. augusztus 19.
Kolozsvári magyar napok – Közösen húzta meg a harangot Kelemen Hunor és Tőkés László a nyitógálán
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Közösen húzta meg Bálint Tibor kolozsvári író emlékharangját a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája végén hétfő este Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
A közös harangozásra Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője kérte fel az egymást gyakran bíráló politikusokat, megjegyezvén, hogy a Kolozsvári Magyar Napok az egyetlen olyan hely, ahol néha találkoznak.
Köszöntőbeszédében Tőkés László örvendetesnek tartotta, hogy Marosvásárhellyel ellentétben – ahol a polgármester nem engedélyezte a magyar napok megszervezését a város főterén – Kolozsváron lehet magyar napokat tartani. Hozzátette azonban, hogy a magyar napok mellett arra van szükség, hogy a közösségnek magyar jövője legyen. Úgy vélte, a magyarság 24 évvel a romániai rendszerváltozás után sem találta meg a jövőbe vezető utat. Példaként említette, hogy Mátyás király uralkodása alatt Kolozsváron a szász és a magyar közösség megosztotta a hatalmat. Évente váltották egymást a szász és a magyar bírók a városban. Hozzátette, a magyarság ma is ilyen autonómiát, ilyen hatalommegosztást képzel el. Tőkés azt is megemlítette, egy föderális berendezkedésű Romániában még "a visszacsatlakozó Moldova is elférne".
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arról beszélt, hogy teljesítménye alapján Kolozsvár a legerősebb erdélyi magyar város. Kolozsvárt pedig a befogadó jellege tette erőssé. Kérdésnek tartotta, hogy tud-e a közösség élni Kolozsvár erejével. Kelemen Hunor megemlítette, a magyarság önbizalmát ezer esztendő történelme erősíti. Úgy vélte, ma a bizalmat kell megerősíteni. A megelőlegezett egymás iránti bizalom szerinte a közösséget is erőssé teszi.
A nyitógálán Gheorghe Ioan Vuscan, Kolozs megye prefektusa arról beszélt, hogy a politikai diskurzus radikalizálódása ellenére Kolozsvárnak példát kell mutatnia a román-magyar együttélés területén. Horea Uioreanu, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke a román és a magyar kultúra hasonlóságára hívta fel a figyelmet, "közös bölcsőjükről" tett említést.
A gálát a kolozsvári és a környéki néptánc és népzenei együttesek fellépései tették ünnepélyessé. Amint a mikrofonhoz hívott Kallós Zoltán, Kossuth díjas néprajzkutató elmondta: "addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk".
MTI